A Magyar népmesék és a Vízipók-csodapók nyomába eredt a Gólyacsősz
A Petőfi 200 emlékév alkalmából két új mesét készített a legendás kecskeméti rajzfilmstúdió. A Magyar népmesék és a Vízipók-csodapók nyomába eredt a Gólyacsősz. A Petőfi 200 Emlékévhez kapcsolódóan már eddig is, közel félszáz program valósult meg, most újabb különlegességre került sor.
Október 5-én mutatták be Kecskeméten a Csonkatorony és a Gólyacsősz című két új rajzfilmet, amit a legendás kecskeméti rajzfilmstúdió – Kecskemétfilm Kft. – készített Bács-Kiskun megye értékeiről.
Lugosi István rendezésében készült el a Kecskemétfilm Kft. legújabb produkciója a Gólyacsősz és a Csonkatorony című rajzfilm. A rövid, háromperces animációk a 2021-ben megjelent Meseföld című gyerekeknek szóló mesegyűjtemény két történetének rajzfilmes adaptációi.
A könyv írója Császár Levente a Bács-Kiskun megye településein közszájon forgó legendák, anekdoták, mesék felhasználásával készítette el a gyűjteményt, mely a Kecskeméti Katona József Múzeum néprajzi osztályának lektorálásával került kiadásra. A Gólyacsősz Izsák településhez, míg a Csonkatorony Soltszentimréhez kapcsolódó történetekre épül.
– mondta Mikulás Ferenc a Kecskemétfilm Kft. stúdióvezetője.
A török hódoltság időszakát dolgozzák fel a történetek
A könyv és az animációs film a „Megyei identitás erősítése az érték–élmény–egészség megjelenítése közösségi programokban” elnevezésű projekt részeként valósult meg, utóbbi a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és a Kecskemétfilm együttműködésében. A Csonkatorony és a Gólyacsősz című mesék, melyek Szent Imre herceg szerencsétlen halála kapcsán Soltszentimre településhez, illetve az Izsák város címerében szereplő gólyához – közvetve Izsák bég kalandos történetéhez – kapcsolódnak. A középkori, illetve a török hódoltság időszakát tárgyaló történetek feldolgozása – az írói szabadság segítségével – mankót nyújtanak ahhoz, hogy a magyar történelmet 150 éven át súlytó török rabiga hatásait az utógeneráció meg tanulja valósan értelmezni.
A két elbeszélés alapján elkészült rajfilmek a hit, a bizalom, a segítőkészség, az emberbaráti szeretet, illetve a soha meg nem alkuvás erényeit emeli a középpontba, amelyet az érintett települések, Bács-Kiskun megye lakosságán túl az egész magyar társadalom számára hasznos lehet.
– tette hozzá a stúdió vezetője.
A nagy elődök nyomában
A Pannónia Rajzfilmstúdió első vidéki stúdiója éppen 51 évvel ezelőtt kezdte meg a működését Kecskeméten, Mikulás Ferenc irányításával. A neves producer 1971 óta a stúdió vezetője. Olyan sorozatok és mesék kapcsolódnak a nevéhez, mint például a 100 epizódból álló Magyar népmesék sorozat, a Mondák a magyar történelemből, a Vízipók-csodapók, a Mesék Mátyás királyról, a Leo és Fred vagy épp a Toldi. Az általa vezetett stúdióban készült filmek és rendezőik több mint 70 jelentős nemzetközi fesztiválon kaptak díjat.

Fotó: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat
A stúdió munkatársainak nagy része a környék településeiről verbuválódott össze, így szinte mindenkivel már több évtizedes kapcsolat alakult ki. Igaz ez a rajzfilmstúdió és a megye vezetőire is. A Csonkatorony és a Gólyacsősz elkészítését is ezért éreztük jóval inkább a sajátunknak, mert a környék életéhez kötődik
– mondta Mikulás Ferenc, aki azt is elárulta, hogy a meséken 4 rajzoló dolgozott, közel egy éven keresztül, azért, hogy igazán alapos munka legyen a végeredmény.
A Petőfi 200 Emlékév kapcsán az animációs rajzfilmek rövidesen elérhetőek lesznek a „Bács-Kiskun a mi megyénk” című Youtube csatornán, de az országos médiumokban is lehet majd látni.
Petőfi 200 egész évben
2022-ben és 2023-ban a költő kiemelt figyelmet kap Bács-Kiskun megyében, hiszen a Petőfi 200 Emlékévhez kapcsolódóan már eddig is, közel félszáz program valósult meg. A szerteágazó Petőfi-kultuszt több településen tematikus turisztikai nevezetességek ápolják, így a költő életének fontos állomásain, például Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön, Dunavecsén és Szalkszentmártonon emlékházak és múzeumok őrzik hagyatékát, szobrok dicsőítik a költőt és munkásságát. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy minél több színes, nívós esemény övezze a bicentenáriumot.
A pontos programokról a https://www.petofi200.hu/ oldalon található bővebb információ.
Blog
Magyar vörösbor lett aranyérmes Dél-Koreában
Új lendületet kapott a magyar bor exportja Ázsiában Stratégiai áttörést ért el egy magyar borászat
Csúcstechnológia, csúcspénz: 2,5 milliós bérek az AI-értőknek
Polarizálódik az IT-piac, a tehetség lett az új valuta A mesterséges intelligencia radikálisan átalakítja a
A luxus kényelme otthon: hogyan illeszkedik egy masszázsfotel a modern enteriőrbe?
A modern lakberendezés ma már nemcsak az esztétikáról szól, hanem arról is, hogyan szolgálja a
Kultúra és test – hagyományos gyógyító módszerek és modern terápiák találkozása
Az emberi test és egészség megőrzése minden korban és kultúrában kiemelt jelentőségű téma volt. A
Hasonló bejegyzések
A térkő és a népi díszítőművészet kapcsolata
A népi díszítőművészet évszázadokon átívelő gazdag kincsestára mélyen gyökerezik a magyar kultúrában. Motívumai – mint a tulipán, a nap, a hullámvonal vagy a szív – nem csupán díszítések, hanem szimbolikus jelentéssel bíró elemek, amelyek generációkon
A szauázás múltja és jelene
Sokak fejében él az az általános kép, hogy ha szauna, akkor Finnország. Pedig nincs arra semmilyen tudományos bizonyíték, hogy ők találták volna fel a szaunát, ám az vitathatatlan, hogy Finnországban a szaunázásnak komolyan hagyományai vannak.
Alvási szokások a világ különböző pontjairól
Bár sokan a mai napig úgy gondolják, hogy az alvás csak egy biológiai szükséglet, hiszen ha a testünk elfárad, akkor meg kell pihennie, ám ez sokkal több ennél! Az alvási szokásainkat ugyanis társadalmi tényezők és






