A bankok és a kripto piac

A vagyonkezelő intézetek mindig figyelemmel kísérték a felső tízezer, illetve a milliomosok befektetési szokásait. Ez érthető is, elvégre egy jó ügyfél alkalmasint sokkal többet hoz a banknak, ráadásul kevesebb munkát jelent, mint száz, vagy akár ezer átlagos keresettel bíró.

Idővel megjelentek a kifejezetten prominens ügyfelekkel foglalkozó pénzintézetek is, melyek elsősorban a dollár és euromilliomosok igényeire szabták szolgáltatásaikat. A Bitcoin 2009-ben indult hódító útjára, és azóta számos kripto milliomos jelent meg a piacon.

Vannak köztük olyanok, akik eleve a digitális térben szerezték a vagyonukat, mások eleve szignifikáns összeggel startoltak, amit a kripto valutákkal sokszoroztak meg. Ezek az emberek az utóbbi években már a bankok „radarjára” is felkerültek.

A CNBC felmérése szerint a milleniálisok (más néven az Y-generáció) soraiból kikerülő milliomosok több mint 80 százaléka tartja vagyonának szignifikáns részét valamilyen kripto valutában. Viszonyításként a baby boomer generációhoz tartozó milliomosok körében ugyanennek az aránya mindössze négy százalék.

Látható tehát, hogy a szakadék óriási. A vagyonkezelő cégek és a bankszakma is felfigyelt a jelenségre, elvégre számukra kulcsfontosságú, hogy a felsőbb körök tagjai hol és hogyan tervezük tárolni jelentős vagyonukat.

Mivel a pénzintézetek prominens ügyfeleit elsősorban az idősebb generáció adja, a bankok komoly problémával szembesültek. Ezek a befektetők ugyanis túl kockázatosnak, illetve „átmenetinek” tartják a kripto valutákat. Sok vagyonkezelő attól tart, hogy elriaszthatja a potenciális idősebb ügyfeleket, ha a portfóliójába felveszi a kripto piachoz köthető szolgáltatásokat.

Ugyanakkora a pénzintézetek hosszútávú jövője magától értetődően a fiatalabb generációkon múlik.

Ők pedig a fenti statisztika tükrében igényelnék a kripto-tanácsadást, és a kripto valutákhoz köthető egyéb szolgáltatásokat. Bár a nyomás egyre növekszik rajtuk, a bankok és vagyonkezelő cégek egyelőre nem tettek határozott lépést ebbe az irányba – ugyanakkor egyre több szakember sürgeti ennek megtételét.

A lépés nagy haszonnal kecsegtet, de ugyanakkor kockázatot is rejt magában. Egyrészt, ahogy már említettük, az idősebb ügyfelek „elijesztése” miatt. Másfelül a kripto piac egyelőre új jelenség. Ez részben pozitív, hiszen ezért könnyebb új érkezőként nagyobb összeghez jutni, mint például a „hagyományos” tőzsdén. Ugyanakkor, mivel még nem eresztett igazán mély gyökeret a gazdaságban, így a vagyonkezelők számára potenciális jogi és pénzügyi kockázatot jelent.

Egyelőre lehetetlen megjósolni, hogyan alakul a kripto piac sorsa. Számos valuta szűnt már meg, de folyamatosan jellennek meg helyettük újak, illetve olyanok is akadnak, amik a kezdeti időszaktól fogva talpon vannak. Ilyen a leghíresebb digitális fizetőeszköz is, a kripto világ alapjait letevő Bitcoin.

Az árfolyam, mint minden valuta esetében hol emelkedik, hol csökken, de láthatóan a befektetőket ez nem riasztja el. Nap, mint nap újabb emberek vetik bele magukat a kripto világba, milliomosok és átlagemberek egyaránt akadnak közöttük. Az biztos, hogy a digitalizáció folyamatos térnyerése a kripto valutáknak kedvez.

Amennyiben a virtuális fizetőeszközök az elkövetkező években is megmaradnak, a vagyonkezelő és pénzintézetek előbb-utóbb kénytelenek lesznek felvenni őket a repertoárjukba.