A szauázás múltja és jelene

Sokak fejében él az az általános kép, hogy ha szauna, akkor Finnország. Pedig nincs arra semmilyen tudományos bizonyíték, hogy ők találták volna fel a szaunát, ám az vitathatatlan, hogy Finnországban a szaunázásnak komolyan hagyományai vannak. De honnan és mikor indult útjára a szaunázás kultúrája, és hol tart most?

Manapság már Magyarországon is nagyon népszerű a szaunázás, sőt, egyre inkább fejlődik a szaunázás kultúrája idehaza. Ha felmerül ez a téma, akkor a legtöbben rá is vágják, hogy ha szaunázás, akkor finn szauna, Finnország, hiszen innen származik ez a méltán népszerű elfoglaltság. A helyzet azonban az, hogy közel sem biztos, hogy így van. Érdemes utána járni annak is, hogy hogyan jutott el egy földbe ásott gödörtől a szaunázás a mai népszerűségéig, vagy akár az infraszaunákig.

A következőkben utána járunk a szaunázás múltjának, hogy honnan is indult, milyen volt régen, és azt is megnézzük, hogy milyen napjainkban.

Egy kis szauna történelem

Érdekes viták folynak arról, hogy ki és hol is találta fel a szaunát, és pontosan mikor, ám erről valójában nincs hiteles adat. A kutatások alapján azonban az egyértelműen kijelenthető, hogy a szauna feltalálása Észak-Európához köthető, és több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Persze kezdetben egyáltalán nem olyan volt, mint a mai, modern szaunák. Akkoriban még csak egy földbe ásott gödör volt, melyekben egy kövekkel fedett tűzrakó kapott helyet. A tűz leégett, a forró köveket pedig elrendezhették, melyek fölött egy fából készült keret kapott helyet. Erre feküdt a szaunázni vágyó. A lyukat állatbőrökkel lefedték, hogy megőrizzék a meleget.

Ezekben a „lyukakban” nemcsak meleg volt, de a füst miatt sterilizálva is lett. És nemcsak arra használták, hogy benne feküdjenek „szaunázni”, hanem konyhaként és fürdőszobakánt is, de nagy szerepet játszottak a zord időjárás túlélésében is. A halottakat is itt készítették elő a temetésre, de a gyerekek is itt születtek.

De nemcsak az észak-európai népek használtak ilyen „helyiségeket” az ókorban, a kutatók Amerikában is találtak ehhez hasonló, úgynevezett izzasztó kunyhókat, de az új-zélandi és ausztrál őslakosok is. A kunyhók készülhettek agyagból, fából vagy kövekből is, és akár 10-15 ember is elfért bennük. Forró köveket vittek a kunyhókba és vízzel locsolták őket. A meleg, a sötét, a gőz remek helyszínt teremtett a vallási tevékenységekhez is.

Ezek az ősi szaunák inspirálták a közfürdőket, melyek egész Európában és Ázsiában elterjedtek, és amelyek a kultúra részét képezték akkoriban. A felvilágosodás korában azonban nem fogadták el az ősi szaunák kultúráját, így egy idő után el is tűntek ezek a fürdőházak.

Szaunák napjainkban

Szerencsére a szaunázás kultúrája nem halt ki teljesen, mára pedig újra rendkívül népszerű. És nemcsak a hagyományos szaunák. Manapság az infraszaunák is egyre nagyobb teret hódítanak. Ezek a szaunák infrapaneleket használnak, és belülről kifele hevítik a testet a hagyományos szaunákkal ellentétben. Ugyanakkor ezek a berendezések is hasonlóan keresettek, mint a finn szaunák.